bár pont fordulatosabb időszakon vagyok túl, kicsit engem is meglep, hogy ehhez képest milyen gyorsan adaptálódni látszom, de egy ideje mégsem lakom máshol, mint a jéghegy csúcsa, és van egy-két (nem sok) felszabadító élmény, ami ezt felpiszkálja. ma például gondoltam, belenézek ebbe a Terápia c. sorozatba, na, az igazi felpiszkálós, jó ötlet volt. többször éreztem azt régebben, hogy egy helyben toporgok személyiségfejlődésileg, de most úgy érzem, hogy van egy út, amit megtettem, és az, hogy ismerős helyen járok, az nem azt jelenti, hogy eltévedtem, hanem azt, hogy vannak dolgok, amikhez érdemes visszatérni. és ez azt hiszem, jó, és örülök neki.