másolócicc

igazából viszonylag keveset tudok McDonaghról, de azok alapján sajnos elég erőssé vált bennem az a benyomás, hogy ő tulajdonképpen egy copycat. itt aThe Lonesome West. nekem ne mondja senki, hogy bármi köze is van Pinter The Caretakerjéhez, az mind véletlen. sajnos nálam ezt alátámasztaülni látszik az In Bruges is. egyik órán elmesélték a sztoriját, és akkor már én egyébként is azt gondoltam róla, hogy nyúlja Pintert a The Lonesome West miatt, de emlékszem, hogy közbekiabáltam a sztorinak, hogy dehát ez Harold Pinter. miért, a Birthday Party miatt? mondom, dehogy a Birthday Party, a The Dumb Waiter. copycat.

nem megy a jólviselése az elmúlt időszaknak. 7-én, vagyis majdnem 20 napja volt az utolsó vizsgám, és mégis. utána toltunk egy főpróbahetet premierrel, utána kiderült, hogy nem tudok abszolválni, utána azt mondták, hogy a TB vagy elbírálja az utólagos passziváltatás határidejéig a kérelmemet vagy nem, úgyhogy ha passzívra megyek, egy év múlva tudok legközelebb államvizsgázni, mert hiányzik egy olyan tárgyam, ami egy olyan nyelvi záróvizsgára készít fel, amit viszont már megcsináltam. úgyhogy holnap nem megyek államvizsgázni, pénteken nem megyek felvételizni. egy éven át pedig lehet, hogy diploma és aktív hallgatói jogviszony nélkül tengődhetek (ez attól függ). így a másik felvételim fokozottan mindent vagy semmit ügyletté alakult, és azt hiszem, nem élem meg elég jól. utolsó fordulózom, és tudom, hogy addig az a dolgom, hogy kipenhenjem az elmúlt tanévet, különös tekintettel a tavaszi félévre, de eddig nem sikerült rendesen ellazulnom, inkább csak kóválygok.

René Jacobs Die Zauberflöte-je megy a mezzo-n. Eléggé lekéstem az elejét, mondtam is, hogy sajnos. De nem tetszik. Úgy érzem, hogy ma az operához elég kevesen tudnak jól hozzányúlni. Nyilván nem nézek elég operát ahhoz, hogy ez egy érzésnél vagy benyomásnál többet jelentsen, de amennyi operát itthon láttam, azok közül egyedül Brook rendezése említésre méltó. Lenne a hazai pályán is, aki érdekelne - csak még nem láttam rendezését. Jacobs rendezése több szempontból is szerencsétlen. Életidegen, pózer, illusztratív. A díszlet vetített, kunsztot akartak, de gyenge lett. Kliséket pakolt fel. A saját erejét veszi el az egész. A fuvolista sem győzött meg. Kár.

kokta?

tudom, hogy valakinek meg ez a nyelve, már ha nem a generatívék találták ki, de valahol viccesnek tartom, hogy ha kedvük támad valamit másik nyelvből vett példával alátámasztani, akkor valami eszkimó nyelvet hoznak elő meg most a Choctaw nevűt, ami akár piréz is lehet, úgyse nézek utána, hogy tényleg létezik-e. és akkor leírják nekem ezen a nyelven, hogy as- -pi-so-tok, és hogy ezt hogy lehet cafatonként lefordítani arra, hogy "én nem láttam". szépen példázza az egész generatív attitűdöt: valami olyannal támaszt alá valami mást, ami akár kitaláció is lehetne a "valami más" mintájára például.

mégegy mese. ezúttal a generatív mondattan metaforikus nyelvéről.
ezek a fura nyelvész nénik és bácsik úgy gondolják, hogy az esetet különböző helyeken osztják a mondaton belül, és ha DP vagy, akkor szükséged van esetre, ezért oda kell menned, ahol osztják. szerintük ez valami fura vetésforgóban történik hol itt, hol ott. most épp a passzív szerkezetről olvasok. ott ők úgy képzelik, hogy létezik egy mögöttes séma, ami legalábbis hasonlít az aktív mondatszerkezetre. szerintük tehát az aktív mondat tárgya lesz a passzív mondat alanya, és azért lesz az, mert a tárgylét és az alanylét mondatbeli pozíciókhoz van kötve, és a korábbi tárgy, ami jól elvolt a láthatatlan tárgyeset ragjával az aktív mondatban, egyszercsak nem kap többé esetet a tárgy pozíciójban, ezért átmegy esetért az alany pozíciójába.
számomra ez kérdés, hogy lehet-e ilyen fajta meseként megközelíteni a mondattant, ami állapotok helyett állapotváltozásokról beszél. tegyük fel, hogy nem lesz primer az aktív mondatszerkezet a passzívhoz képest. nem lesz olyan, mintha az egy korábbi állapot lenne. különbenis, amint ezt az állapotváltozós mesét próbáljuk követni felmerülnek, legalábbis bennem felmerülnek olyan kérdések, hogy hol szűnik meg az esetosztás a tárgy pozíciójában? eltűnik az alany, és akkor? hogy tűnik el az alany? elrabolják? van ok-okozatiság az alany eltűnése és az esetosztás beszüntetése között vagy teljes egyidejűség van? stb. hát így vagyok.

haaaa, na most kezd gyorsan örvénylő katyvaszhoz hasonlítani a mondattan tankönyv. találjuk ki a partitivot, mégpedig úgy, hogy csak indefinite dolog kaphassa. ezzel megmagyarázzuk, hogy miért indefinite dolog, ami kapja (logikus, ugye), és utána megmagyarázzuk azt is, hogy a there constructionben ez az indefinite kitől kaphatja meg a partitive case-t, mert nem megy az csak úgy. kitaláljuk, hogy bizonyára egy láthatatlan lightverbtől, ami azonban nem az a light verb ami a causative-ban van, mert a causative light verbjéről az lett bemesélve nekünk, hogy az az alanynak (végre valaminek tudom a magyar nevét, látjátok?) agent theta-role-t oszt, a there constructionben viszont az alany expletív, tehát nem kapha theta-role-t. így egy puszta általánosításra támaszkodva azt a következtetést is le lehet bátran vonni, hogy ez a láthatatlan light verb nem oszt a másik oldalára sem tárgyesetet. de aztán felcsillan a reménysugár, mert kiderül, hogy ha theta-role-t nem is oszt az alanyára itt a light verb, azért valamiféleképpen mégis megszab neki valamit, nevezetesen azt, hogy there lehet, it nem. innen a folytatás borítékolható, nevet adunk ennek a tulajdonságnak, és máris a rendszer része. agyrém.

kedélyállapottól függően

az angol szintaxison elég sokat tudok röhögni/szentségelni, mert még mindig egy olyan rendszernek látom, amit először kitaláltak, aztán ráhúzták az élő nyelvre, és ahol nem stimmelt, ott elkezdték alszabályozni. ezért szerintem kimondottan vicces az, amikor nagyon tudományosan ilyeneket mondanak, hogy meg fogjuk látni, hogy az iksz fogalom bevezetése bár mennyire nem tűnik első blikkre logikusnak, mennyi bizonyítékkal fogja majd alátámasztani saját létezésének praktikusságát. tehát kvázi azzal igazoljuk valamilyen definíció bevezetését, hogy a definícióban benne lesz majd az, hogy jó ötlet volt bevezetni a definíciót? hát köszi, szórakozzatok kedvetekre. de most nem erről akarok írni.
most arról akarok írni, hogy itt előttem ez a tankönyv azt meséli nekem, hogy a következő mondatban két esemény rejlik ok-okozati viszonyban: "a szél erodálta a sziklát". nevezetesen 1. a szél csinált valamit, amitől 2. a szikla erodálva van. nem egy hosszú mese. na mindegy, olvassunk el egy következőt is.
na, ez már sokkal izgalmasabb, most figyelj. itt ez a szép mondat: "Péter belerakta a tojásokat a tálba". a könyv szerint ez három eseményt takar, nevezetesen 1. Péter csinált valamit, amitől 2. a tojásokkal történt valami, amitől 3. a tojások végezetül szerencsére a tálban reklinálnak. ez igen! explicit magyarázat, hogy mennyivel eseménydúsabb egy tojásnak mint a sziklának.
hát, nem tudom. szerintem ez teljesen flód. ugyanúgy csinálhatna a szél is valamit, amitől történik valami a sziklával, amitől a szikla, légből kapott kedélyállapotától függően (!), valamilyen állapotban reklinál.
hihihaha a szentségit.

updét. megértettem, mit akar mondani a tankönyv. a szeles példa kétszereplős (szél, szikla), a tojásos három (Péter, tojások, tál). ennyi irányból lehet megélni a szitut. kész csődület. ;)

azon gondolkodom, melyik az átlagos szarnapom legjobb része, de nem jövök rá. a hétfőn is így lehetett csak túllendülni. most a legjobb, mert amíg nem írom meg a vizsgát, nem tudok úgyse a következőre tanulni. most a legjobb, mert mostmár úgysem oszt vagy szoroz, ha megpróbálok ismételni. most a legjobb, mert amíg írom ezt a vizsgát addig minden más alól fel vagyok mentve. most a legjobb, mert megérdemlek egy félóra szusszanást, ha már megírtam a vizsgát. utána snitt, 8-10 óra amíg bemagolászom ilyen 2-15000 fős szláv mikronyelveket és társaikat, snitt, hajnali háromnegyed négy azaz fél órával ezelőtt. hogy akkor most négyig még nem kell aludjak, azt csinálok amit akarok. és akkor most megyek aludni.