az angol szintaxison elég sokat tudok röhögni/szentségelni, mert még mindig egy olyan rendszernek látom, amit először kitaláltak, aztán ráhúzták az élő nyelvre, és ahol nem stimmelt, ott elkezdték alszabályozni. ezért szerintem kimondottan vicces az, amikor nagyon tudományosan ilyeneket mondanak, hogy meg fogjuk látni, hogy az iksz fogalom bevezetése bár mennyire nem tűnik első blikkre logikusnak, mennyi bizonyítékkal fogja majd alátámasztani saját létezésének praktikusságát. tehát kvázi azzal igazoljuk valamilyen definíció bevezetését, hogy a definícióban benne lesz majd az, hogy jó ötlet volt bevezetni a definíciót? hát köszi, szórakozzatok kedvetekre. de most nem erről akarok írni.
most arról akarok írni, hogy itt előttem ez a tankönyv azt meséli nekem, hogy a következő mondatban két esemény rejlik ok-okozati viszonyban: "a szél erodálta a sziklát". nevezetesen 1. a szél csinált valamit, amitől 2. a szikla erodálva van. nem egy hosszú mese. na mindegy, olvassunk el egy következőt is.
na, ez már sokkal izgalmasabb, most figyelj. itt ez a szép mondat: "Péter belerakta a tojásokat a tálba". a könyv szerint ez három eseményt takar, nevezetesen 1. Péter csinált valamit, amitől 2. a tojásokkal történt valami, amitől 3. a tojások végezetül szerencsére a tálban reklinálnak. ez igen! explicit magyarázat, hogy mennyivel eseménydúsabb egy tojásnak mint a sziklának.
hát, nem tudom. szerintem ez teljesen flód. ugyanúgy csinálhatna a szél is valamit, amitől történik valami a sziklával, amitől a szikla, légből kapott kedélyállapotától függően (!), valamilyen állapotban reklinál.
hihihaha a szentségit.
updét. megértettem, mit akar mondani a tankönyv. a szeles példa kétszereplős (szél, szikla), a tojásos három (Péter, tojások, tál). ennyi irányból lehet megélni a szitut. kész csődület. ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése