ha lenne egy mikrofonmentes óránk, mindent elmondanék. ebben benne van az egész, amiért nézem ezt a realityt. azt hiszem. megírja benne magát egy olyan film, ami az egyik legkedvesebb filmem lehetne. már ha film lenne. így is ülök, és majdnem bőgök rajta. mi történik, amikor érzelem és a játék összeütközik. egészen más rend szerint működik egy ilyen világban minden, mint idekint. az emberek nem bíznak egymásban. vagyis alapvetően nem tudják, hogy kiben bízhatnak. idekint sem bízunk egymásban, én legalábbis nagyon-nagyon kevés emberben bízom igazán, de a kis bizalmak sokan vannak. ott nincsenek. és az emberek mégis menekülnek egymáshoz. ez egy nagyon magyar életszemlélethez illő játék szerintem. mi itt kint is folyton azt keressük, hogy mi volt a célja azzal a másiknak, ahogy veled interaktált. például ha valaki itt rámmosolyog, akkor az most mit röhög rajtam.
biztos ti is ismertek olyat, amikor két ember jóban akar lenni, de folyton csak összeveszik. hónapok óta hallgatok ilyet ha nem évek óta.
az a fantasztikus, amikor valaki úgy játszik szépen, okosan egy ilyen társasjátékban, hogy nem gerinctelen. nem hiszem, hogy ezt annyian értékelni fogják, mert nincsenek azon a szinten, hogy ezt felismerjék. és ez most nagyképűen hangzik.
ami momentán megy élőben online, az például kicsit gusztustalan.
időnként az történik az életben, hogy van egy férfi, akinek teljesen átélem a helyzetét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése