valóság (?)

a való világban épp vicceset játszanak. mindenki kérdezhet egy-egyet mindenkitől, és őszintén kell válaszolni. (kíváncsi vagyok, tud-e valaki közülük eléggé jól hazudni.) nagyon nagyon durva, kíváncsi vagyok, mit fognak bevágni belőle összefoglalóba. igazából azt hiszem, az a durva benne, hogy nem normális emberi interakciókról van itt szó, és az a baj, hogy emiatt felteszem a kérdést, hogy a való világ cím az illik-e rá, és nem tudok teljesen odaállni amellé, hogy á, nem. mert de, csak nyomnak rá kakaót. nagyító alá rakják be az egészet, minden el van tolva az extrém felé azáltal, hogy felnyomták a tétet. mondjuk addig nem is lenne nehéz, hogy játék, és ezt mindenki tudja, és mindenki úgy áll hozzá. de nagyon nagyon sérültnek kell ahhoz lenni, hogy valaki megdöntse a senki sem különálló sziget... dolgot. egyszerűen nem vagyunk arra programozva, hogy egy ilyenből érzelmileg sértetlenül jöjjünk ki. már csak amiatt is, hogy direkte ugyan nem élet-halál kérdés a játék, csak hát anyagilag kicsit putriban van az ország nagyobb hányada, és tényleg baromi nagyon számít, amikor tizenkét millát lehet vele kaszálni meg lakást meg autót, mondjuk szerintem az autó luxus. szóval bekerülsz egy relációhálóba, és mindenki szűköl ott mint a sebzett vad, egyszerűen kihozza belőled a szánalmat. ugye addig nem a saját sebeid nyalogatod, amíg másokéval vagy elfoglalva, viszont brutál le kell nyomnod magadban az együttérzést, és ez nem explicite de valahol egy cserbenhagyás, mert effektíve, csak hogy halmozzuk ezeket a fancy szavakat, effektíve, ez olyan, mint amikor odadobod a másikat (meg a harmadikat) hogy nyírják ki helyetted. mert egy cipőben vagytok, és tök olyan az egész, mint egy struggle for life. holott ugyebár nem kéne annak lennie. de ami a legdurvább az egészben, hogy ha azt mondod, hogy te nem veszed fel a a játékot, és emberien bánsz mindenkivel, akkor nagyon durván össze fognak törni. mert mindig az a legborzasztóbb, amikor mindenféle ok nélkül belédbaszik a villám. mert ugye azt nem érdemelted. egyáltalában, borzasztóan kezdem szeretni ezeket az embereket, mert az borzasztó, amikor valakinek fáj valami. akkor csak úgy szeretnék visítani én is fájdalmamban.