nem tudom, hány kilométert gyalogoltam ma. a Keleti pályaudvartól kimentünk a Thökölyn és a Dózsán keresztül a Hősök terére, aztán az Andrássyn az Oktogonig, aztán onnan a körúton a Margit hídig, át Budára, a rakparton ki a Batthyány-ig, föl a Franklin utcán a várba, le a Sikló mellett a Clark Ádám térre, vissza a rakpartra, el a Szabadság hídig, aztán a Bartókon be a Móriczig, és tök bádog volt, de azért fárasztó is kicsit. remélem, hogy hozzá tudok tenni ahhoz, hogy jól érezzék magukat a srácok Budapesten. még a Doctor Faustus se olyan rossz már harmadszorra, mint vártam. bár nem olvasom végig az óráig, nézzük meg mi lesz az adrenalinszint emelkedését leszámítva. szeretnék kicsit gondolkodni csak úgy magamban most, de inkább alszom majdnem hat órát. sajnos hajnali három múlt, és úgy fest, hogy a valóvilágban nem kaptak órát minden óhaj ellenére, ezért aztán erről fogalmuk sincsen, és bőven ébren vannak. én pedig szeretek utolsónak elmenni aludni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése